Router Learning

Pont itt! Pont Neked! – www.orbiinfo.hu

Könyvajánló néhány évfordulós író/költő műveiből

Megosztás
  • 48

Könyvajánló

Maradj otthon és keress egy jó könyvet! A héten – tekintettel a koronavírusra – néhány olyan évfordulós író/költő  művét ajánlom mindenki figyelmébe, amelyek online, otthonról is elérhetőek. És egy újabb idézet kedvcsinálónak:

„Olyan a világ, mint egy örvény:
örökké vélemények, nézetek kavarognak benne;
de az idő mindent megőröl.
Mint a héj, szétrepülnek a hamis nézetek,
és akár a szilárd mag, megmaradnak az örök igazságok.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

1912. március 30-án hunyt el Karl May német regényíró

Művei közül korábban már ajánlottam Az ezüst tó kincsét, most a Winnetou című ifjúsági regényét ajánlom újraolvasásra. Karl May Winnetou-regényei szimbolizálják a bizonyos mértékben romantikus vágyat a szabad élet után, az életet szoros együttműködésben a természettel, a bizakodást az emberek alapvető jóságában, nem elfeledve, hogy folyamatos fenyegetést jelent a rosszakaratú ellenség. A regénysorozat fesztiválok fő látványossága lett (Karl May-fesztivál, Karl May-játékok), Karl Maynak, vagy még inkább apacs hősének, Winnetounak a tiszteletére.

A regény online elérhető az alábbi linkeken:

1855. március 31-én hunyt el Charlotte Brontë angol regényíró

A Jane Eyre Charlotte Brontë írónő 1847-ben Londonban kiadott regénye, mely A lowoodi árva címen is napvilágot látott. A regény, melyet szerzője Currer Bell álnéven jelentetett meg, rögtön hatalmas sikert aratott. Ma a világirodalom egyik legfontosabb regényeként tartják számon.

A történet: Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje neveli, ám egyre súlyosabb ellentéteik miatt a néni végül árvaházba adja a kislányt. Jane-ből művelt, kedves modorú kisasszony lesz, és ennek köszönhetően sikerül tanítónőként elhelyezkednie egy jómódú különc kastélyában, Thornfield Hall-ban. Miközben az úr, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányát pallérozza, tiszta szerelem ébred benne gazdája iránt, és legnagyobb örömére érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. Ám a kastély és a férfi sötét titka váratlan akadályt állít boldogságuk elé. Mind Jane-nek, mind Rochesternek súlyos megpróbáltatásokon kell átesnie, míg kiderül, vajon lehet-e reményük a megalkuvás nélküli beteljesedésre. Charlotte Bronte legkiérleltebb regénye máig érvényes példát mutat méltóságból, hűségből és a magára eszmélt női lélek erejébe vetett hitből.

A regény online elérhető az alábbi linkeken:

1809. április 1-jén született Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író

Egy rövid elbeszélését ajánlom. A köpönyeg (Шинель) Gogol egyik elbeszélése, amely 1842-ben jelent meg; az irodalomtörténet a Pétervári elbeszélések közé sorolja. Az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”. Az óriási hatású mű a világ legtöbb nyelvén megjelent. Jócskán készültek belőle adaptációk, film már 1916-ban is. Magyarra először Arany János (németből) fordította le, sőt a főhős, Akakij Akakijevics nevét olykor írói álnévként is használta.

A mű online elérhető az alábbi linkeken:

Hans Christian Andersen Odense-ben született 1805. április 2-án, felejthetetlen dán költő és meseíró.

Ki ne emlékezne a A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő, A császár új ruhája stb. mesékre. Jó olvasást hozzájuk!

A mesék online elérhetők az alábbi linken:

1757. április 3-án született Verseghy Ferenc magyar nyelvész, író, költő

Ritkábban emlegetett költőnk, érdemes beleolvasgatni a költeményeibe. és ízlelgetni az 1800-as évek magyar irodalmi nyelvét. 

“Legnagyobb kints a’ szabadság!
   Vérrel szerzik azt a’ nemzetek;
én is benned, szép szabadság!
  véghetetlen kintset tisztelek.”
(A Szabadság, részlet)

A költeményei online elérhetők az alábbi linken:

1946. április 4-én született Spiró György Kossuth-díjas magyar író, költő

A Fogság című regényét ajánlom olvasásra: Egy század: időszámításunk szerint az első, melyet jól ismerünk és amelyet nem ismerhetünk, amelyben mitikus és valós idő és tér egymásba gabalyodik. A hasadás százada, régi és új tények és talányok, hitek és hitetlenségek, a római béke és hallatlan méretű vérengzések kora. Ekkor kezdődik az új Európa – egy új szövetséggel -, és ér véget a régi. A Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidó háború végéig követhetjük fígyelemmel Spiró György új regényének hősét, a római zsidó diaszpórában felcseperedett rövidlátó fiút, Urit, akivel elképesztő kalandok, örömök és szomorúságok esnek meg. Titokzatos módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó útra e testileg gyenge, tapasztalatlan fiút. Uri Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián át vándorol, és csak évek múlva kerül vissza Rómába. Mindig másnak, többnek hiszik, mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol tolmácsol a császár előtt, hol pedig a legsanyarúbb számkivetettség várja. Kis- és nagypolitikai kalamajkák gördítik tovább ezt a helyenként pezsgő humortól könnyű, helyenként apokaliptikus képzettársításokban gazdag kalandregényt. Az olvasó hirtelen zuhan bele ebbe a folyamba, amely a Mediterráneum jellemző ókori helyszíneit érintve hömpölyög keresztül a „császárváltogató koron”, amikor semmi bizonyos nincsen, csak a változás, és amelyben ugyanaz eshetik meg legfelül, ami legalul. Ha a könyv olvasója e forrongásban a jelenre vagy esetleg ama legutóbbi és legvéresebb századra ismerne a felszín alatt, az csakis az ő kényszeres képzeletének szüleménye, melyre természetesen a mű nyitott; éppen úgy, ahogy minden másra: Istenre és emberre, közösségre és egyénre, a semmire és a végtelenre, az egyértelműségekre és az ambivalenciákra a változások új dimenzióira.

A mű online elérhető az alábbi linken:

1912. április 5-én született Örkény István író, drámaíró 

A Macskajáték Örkény István egyik kisregénye, amelyet 1963-ban írt. Először a Kortárs című folyóiratban közölték, 1965-ben. Könyv formájában először 1966-ban, a Jeruzsálem hercegnője című kötetben jelent meg. A Tótékhoz hasonlóan azonos címmel – Tóték – a művet ugyanazon névvel Örkény 1969-ben átdolgozta drámává – Macskajáték –, amelyet nagy sikerrel játszottak a színházak, valamint több külföldi országban is bemutatták.

A Macskajáték (az öregedés drámája. Félretéve a hagyományos elbeszélés eszközeit, a szerző két idős asszony, a valaha csodálatosan szép Szkalla-nővérek levelezésén, telefonbeszélgetésén keresztül egy tipikus kelet-európai család sorsát ábrázolja, miközben egy szerelmi háromszög története bontakozik ki előttünk. 

A mű online elérhető az alábbi linkeken:

Előző könyvajánló itt.